A közjegyző által lefolytatott hagyatéki eljárás célja, hogy a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást megállapítsa, azaz rögzítse, hogy ki, milyen jogcímen, pontosan mit, illetve milyen hányadban örököl. Hogyan indul el a hagyatéki eljárás? Az örökhagyó halálával az önkormányzatnál általában hivatalból megindul a hagyatéki eljárás, melynek során összegyűjtik és rendszerezik az örökösökre, a hagyatékra vonatkozó adatokat. Az elkészített hagyatéki leltárt – a körülményektől függően – kb. 1-2 hónap után átadják a közjegyzőnek. A közjegyző ezt követően végzi a tárgyalás előkészítését, megkeresi a pénzintézeteket, beszerzi az ingatlan tulajdoni lap másolatát stb. A hagyatéki tárgyalás kitűzésére – amelyre minden törvényes örököst meg kell idézni – csak ezt követően kerülhet sor. Mennyibe kerül a hagyatéki eljárás? A hagyatéki eljárás díját a közjegyzői díjról szóló "Általános információk" alatt ismertetett szabályok szerint kell kiszámítani: közjegyzői munkadíj ügyérték vagy ráfordított idő alapján + a 40%-os költségátalány + a készkiadások.
Nem. A hagyatéki tárgyaláson az örökös személyesen, vagy meghatalmazottja útján jognyilatkozatot tehet, amellyel az öröklést visszautasítja, vagy az elfogadott örökséget valamelyik örököstársára átruházza, vagy pedig a törvényes öröklési rendnek, vagy az örökhagyó végakaratának megfelelően elfogadhatja a hagyatékot. Fontos tudni, hogy egy örökös mindössze csak annyi tartozásért felel, amennyire az általa megörökölt javak fedezetet nyújtanak, annál többet tehát nem. Melyik közjegyzőhöz fordulhat? A hagyatéki eljárás lefolytatására főszabály szerint az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző jogosult. Kapcsolódó tartalmak Mit örökölnek a gyerekek, és mire tarthat igényt a házastárs? Tovább Az uniós csatlakozásunk óta egyre gyakoribbak a határon átnyúló öröklési ügyek. Tovább
Vagy esetleg nekem kell az egész díjat fizetni? Arányosítással határozza meg a közjegyző a fizetendő díjat, az örökösöknek olyan arányban kell viselniük amilyen arányban örökölnek. ( a köteles rész is örökségnek számít). Édesanyám pár éve vett fel hitelt, abból vásároltak házat édesapámmal (ő lett a kezes). A hitelt sajnos nem tudták fizetni 1 idő után, az bedőlt. A hitel ügy jelenleg behajtó irodánál van. Édesanyám meghalt. 3-an vagyunk testvérek. Hagyatéki még nem volt. Vagyon nincs, csak a hitel a házon-a hitel jóval több, mint amennyit a ház ér. Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem: Le lehet mondani a "vagyonról"? Édesapám mindenképp örökli a hitelt, ha mi lemondunk vagy ő is lemondhat? A lemondás maga mennyibe kerül? Fizetni kell egyáltalán a hagyatéki ügyben vagy a lemondásnál (közjegyző stb)? A hagyatéki eljárásban az örökös nem köteles a hagyaték átvételére, azt visszautasíthatja. Ha minden örökös visszautasít, a hagyatékot a Magyar Állam örökli. A vonatkozó hitelügyletben adóstársként vagy kezesként nem szereplő örökösök élhetnek a visszautasítás jogával.
A póthagyatéki eljárás ugyanolyan szabályok szerint zajlik, mint a rendes hagyatéki eljárás. Tehát először leltárba veszik a hagyatéki eljárás befejezése után előkerült vagyontárgyat, majd sor kerül a póthagyatéki tárgyalásra. Fontos tudni, hogy a póthagyatéki eljárásra a megelőző hagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és cselekmények főszabály szerint nincsenek hatással. Ez azt jelenti, hogy például az örökösök a póthagyatéki eljárásban lévő vagyontárgy örökléséről eltérően is megállapodhatnak, mint ahogy az alapeljárásban örököltek. Kivételt képez, hogy aki az alapeljárásban az örökséget visszautasította vagy a visszautasítás jogáról lemondott, ezeket a nyilatkozatait a póthagyatéki eljárásban sem vonhatja vissza vagy változtathatja meg. A megismételt hagyatéki eljárás Bizonyos esetekben sor kerülhet a már lezárt hagyatéki eljárás megismétlésére is. A hagyatéki eljárás megismétlése nem tévesztendő össze a póthagyatéki eljárással, mivel ezekre különböző okokból kerülhet sor. A hagyatéki eljárás megismétlését az öröklésben érdekelt kérheti, ha olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el.